Kert, építőipar

Mergezo anyagok a kornyezetunkben

Mergezo anyagok a kornyezetunkben

Mérgező anyagok a környezetünkben (mellékelt: Hálószobai por laboraróriumi vizsgálata ) Otthonainkban, munkahelyünkön folyamatosan ki vagyunk téve egészségkárosító kémiai hatásoknak, amelyek nagy része a környezetünk burkolataiból, a miket körülvevő tárgyakból származik. Ezek a mérgek rövid idő alatt is, rosszulléteket, fejfájást, fáradékonyságot, alvászavarokat, és szexuális problémákat okozhatnak. Hosszabb kitettség esetén, ezen vegyületek egy része a szervezetünkben felhalmozódva komolyabb rendellenességek, betegségek okozói is lehetnek. Gyerekeknél, a fentieken felül fejlődési zavarok is felléphetnek. Veszélyes ezekben a hatásokban, hogy a tünetek jellemzően eleinte enyhébbek, nehezen felismerhetőek, illetve nem tudatosul, hogy mérgezéses probléma áll a háttérben, - így vitaminokkal és egyéb, hatástalan módokon próbálunk a tünetektől szabadulni. - Ugyanakkor, a belélegzett anyagok között találunk tbk. idegmérgeket, és az emberi hormonokhoz nagyon hasonló vegyületeket - melyekből már néhány molekula is összezavarhatja a belső kommunikációnkat, így pl: túlzott növekedést, elhízást okozhatnak. Hogyan jutnak a vegyszerek a szervezetünkbe? 1. Belélegezhetjük ezeket háztartási por formájában illetve gáz, gőz formában is a szervezetünkbe kerülnek, lévén az életterünkben használt burkolatok többsége, akár évtizedekig bocsát ki magából veszélyes anyagokat. (Szinte minden szintetikus burkolat; műszálas szőnyeg, festett-, lakkozott felület, padló, fal, bútor, emittál ilyen vegyületeket.) 2. Bőrön át érintéssel (főként a kúszó-mászó, mindent „megkóstoló” csecsemőknél) 3. A táplálékkal: ételeinkben is lehetnek problémás összetevők, amik többek között származhatnak az élelmiszerek csomagolóanyagaiból is. A „csendes mérgek”ellen sok szellőztetéssel, speciális takarítással is védekezhetünk valamennyire, de a védekezés leghatékonyabb módja, ha a méreghordozók, eleve nem is kerülnek a környezetünkbe, azaz természetes alapú burkolatokat alkalmazunk; pl. természetes anyagokból készült textilek, szőnyegek, padlószőnyegek, mész és méhviasz alapú festékek. Bizonyos vegyületcsoportok kiszűrésére, esetleg lehet légszűrő, légmosó berendezést üzemeltetni. De tudni kell, hogy ezek a szerkezetek minden vegyületet nem fognak fel, továbbá a nem szakszerűen használt légtisztítókban, elszaporodhatnak a mérgező gomba-toxinok, anaerob baktériumok és egyéb kártékony mikro-organizmusok (pl. „legionella”), így akár tovább is ronthatják a helyzetet. Gazdasági indokok: Lakás: Amikor 5-10-20 millió Ft -ot költünk el egy ház építésére, vagy nagyobb felújításra, már alig számít az a pár 10 000Ft ár differencia, amit a mi mínőségi szőnyegpadlónk jelent egy háló, vagy gyerekszoba tekintetében. Iroda: Egy vezető havi bére 1-2MFt – és a telejes bérköltsége ennek közel a duplája, - így botorság lenne az irdoáját olyan padlóburkolattal ellátni, ami esetleg fáradékonyságot, rossz közérzetet okoz, – azért, hogy a padlóburkolat árán ca. 1-2 napi bérköltégével egyező összeget megspórolhassunk. Példaként egy tanulmányrészlet: Mj 1: a vizsgált többször hivatkozik az EU-ban betiltott, korlátozott anyagokra – CSAKHOGY -> az EU- ban forgalmazott termékek ijesztően nagy aránya készül Délkelet-Ázsiában, ahol ezek a tiltások nem hatályosak… MJ 2: pl. a DINP nevű vegyület tilalmára már nagy figyelmet fordítanak, így a gyerekjátékok többségében nincs jelen, de a gyerek „kinyalhatja” a műanyag szőnyegből, laminált padlóból –amire már kevésbé figyelnek a hatóságok. -> Hálószobai por vizsgálata A vizsgált hálószobai porban többféle ”ftalát”nevű lágyítószert is talált a laboratórium, különösen a DINP nevű ftalát mennyisége volt kiemelkedően magas (879 mg/kg, azaz a minta közel 0,1%-a!). Ezek a vegyületek a PVC-padlóban, a lágy műanyag használati tárgyakban, sőt egyes kozmetikumokban is előfordulnak. Már számos ftalátról bebizonyosodott, hogy károsítja az emberi hormonrendszert, korai pubertást okoz, rontja a férfiak nemzőképességét, sőt hozzájárulhat a mellrák kialakulásához is. A ftalátok azonban különösen a fejlődő gyermekekre, illetve a magzatokra jelentenek kockázatot, ezért az EU-ban már korlátozták ezeket a vegyületeket a gyermekkel kapcsolatba kerülő termékekben. A DINP például tiltott olyan termékben, amely 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek szájába kerülhet. A Greenpeace egyik tanulmánya szerint, ha pormintában 210 mg/kg felett mérünk ftalátot, az már aggodalomra ad okot, hiszen az ekkor veszélyes mértékben felhalmozódik az emberi szervezetben. A vizsgált minta több mint 900 mg/kg ftalátot tartalmazott. A minta viszonylag magas koncentrációban tartalmazott ólmot is, amelynek idegrendszert romboló hatása bizonyított. Kiemelkedően mérgező metil-higanyt és a hormonrendszert károsító, felületaktív anyagként használt nonilfenolt is kimutattak a mérések. Előfordult továbbá két, feltehetően műszaki cikkekből, szőnyegekből, függönyökből és bútorokból kijutott kockázatos égésgátló anyag, a tetraBDE és pentaBDE. Ezek károsíthatják a hormonrendszert, ezért a használatuk már tilos az EU-ban, a pentaBDE pedig szerepel a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény tiltólistáján is. A jelenlétük nem meglepő, hiszen nemzetközi kutatások szerint is főleg házi porból származik a gyermekekben kimutatható brómozott égésgátló. Ezen anyagok felhalmozódnak az emberi szervezetben, ugyanakkor nagyon lassan, akár több mint tíz év alatt bomlanak le, így hosszú időn keresztül fejtik ki károsító hatásukat. A veszélyt csökkenthetjük a rendszeres pormentesítéssel, ami különösen fontos, ha kisgyerek is van a lakásban. A sima felületeket is érdemes rendszeresen HEPA szűrős, vagy beépített porszívóval porszívózni, ecetes vízzel lemosni. Fontos továbbá, hogy a lakásban ne, vagy óvatosan söprögessünk, mert azzal csak felkavarjuk a port, amit így belélegezhetünk.(Pontosabban: ha „klasszikus” porszívónk van, ami hátul mérsékelten szűrve fújja vissza a mikro-port, A „hasznos” porszívózás elég bonyolult …) A bútorokról és más felületekről pedig ne tollsöprűvel, hanem nedves ruhával távolítsuk el a port. A vizsgálat elvégzésében és az eredmények nyilvánosságra hozatalában, jelentős segítséget nyújtott a TV2 Magellán című műsora. A publikált szöveget az Ökotárs Alapítvány által üzemeltett www.veszelyes.hu oldalról vettük át. További információk: https://www.youtube.com/watch?v=OZapr22hwoE